Pendulum – Hold Your Colour

September 2, 2010

A Pendulumnak erről az albumáról mindehol a Slam megy inkább, de nekem az utóbbi időben inkább kedvencem lett az album címadó dala.

Yo Sound

July 14, 2010

Véget ért a Balaton Sound, olvashattuk az összes izgalmas cikket az Index-en. Meg a kevésbé izgalmasakat is. Meg a kifejezetten unalmasakat, és röhejeseket is. Itt most az én nem kevésbé kiemelkedő, de rövid beszámolóm következik.

Nagy a buli!

Pénteken este mentünk le kocsival, hogy a nagy forgalmat elkerüljük (csak szombatra vettünk ugyanis jegyet). A sátoros vadkempingezés részt most kihagynám, reggel 8-ra a bejáratnál álltam sorba Szandival és még néhány lelkes koránkelővel. A délelőtt kellemes árnyékban sütkérezéssel telt, mivel a fesztivál területén gyakorlatilag mindenki aludt. Persze sokaknak ez már a harmadik nap volt, nem is csoda, hogy kicsit elpilledtek.

Délután összefutottunk Sephiékkel és Vikiék is végre levonatoztak. Mindenki pirosra égett, de legalább megtanultunk mini rögbilabdát dobálni derékig érő vízben.

Szandi kitalálta, hogy ő márpedig kipróbálja a bungee jumping-ot. Én messziről támogattam és videóztam, míg ő halált megvető bátorsággal lengedezett a gumikötélen. A karját azért megrántotta picit. Tovább erősödött bennem a gondolat, hogy e nélkül is tudok teljes életet élni.

Késő délután kezdtek megélénkülni a színpadok. Engem a Beat Dis nagyon érdekelt, de sajnos élőben elég langyik voltak. Átpártoltunk az Irie Mafiára, ami nagyon jól szólt a nagyszínpadon. Itt vegetáltunk 8-ig, amikor is kezdődött a Pendulum. Ahogy Szandi fogalmazott, jöttek és lenyomták. Ő ezt nem teljesen pozitívan értette, de én lelkesen végigcsápoltam az egészet.

A Pendulum jól nyomta.

Persze ezután kezdődött csak a fő attrakció, Guetta. Bevallom 2 héttel ezelőttig azt sem tudtam kicsoda, bár mint kiderült rengeteg számát ismerem és szeretem. Pont ezért komolyan készültem a koncertre, egész héten ezt nyomattam a kocsiban. Sajnos a mester úgy gondolta, eleget játszotta már a számait, inkább valami eredetivel érkezne kedvenc nyári fesztiváljára. A koncert a Rock the Disco fedőnevet kapta, és 80-as évek motívumaival turbózott tüc-tüc előadásra sikeredett. Szódával elment.

Guetta inkább show-t nyomott, mint zenét.

Paul Kalkbrenner nevét általában csak áhitattal vegyesen kiejtve hallottam eddig, nekem megjegyezni alig sikerült (most se biztos, hogy jól írtam le). Ennek ellenére fél 1 körül elkezdtünk nyomulni a Burn Aréna felé, hogy most aztán jól megtudjam, mitől ő az isten. A szervezők később azt nyilatkozták, hogy kicsit sűrűbben voltak a helyszínek, ez volt a baj, mindenesetre ekkora zárt sátrat tenni 2 pici ajtóval erre a fesztiválra szerintem eszement baklövés volt. Azt még elviseltem volna, hogy sötét van, iszonyatos a füst, sok a zombi és tökéletes a klausztrofóbia, de hogy 20 perc nyaknyújtogatás után se jöttem rá, hogy ez már Paul, vagy csak valami kitöltő DJ, attól betelt a pohár.

Szandinak még mindig fájt a karja, elegünk lett. Vikiéket a vasútállomáson kaptuk el, késett a vonat, így szépen hazaautóztunk. Még szerencse, hogy reggel nem ittam meg a maradék Red Bull-t, így egyben haza is ért mindenki.

A karszalagon kívül azért még sikerült hazahozni egy jó kis vírust is, így most itthon próbálom kiheverni a dolgot. Mindazonáltal nagyon jól szórakoztam, és remélem jövőre is sikerül kimenni (ha lesz jó zene).

Pendulum

July 8, 2010

A Balaton Sound következő szombati fellépője a Pendulum. Nekem ezt még Edu mutatta meg anno, a Hold Your Colour és In Silico albumuk kifejezetten tetszett. A többi viszont nem. Most félelemmel vegyes kíváncsisággal várom, mit hoznak a tópartra az ausztrál elektronikusok.