Labrador

September 1, 2010

Ma munkába menet láttam egy ilyen labrador vakvezető kutyát (persze gazdival) az egyik buszmegállóban. Nekem éppen piros volt a lámpa, elnézegettem, ahogy ott ácsorognak. A lány kicsit meg lehetett fázva, mert köhécselt, jobbulást neki.

Viszont ahogy szemléltem őket, magamban megállapítottam, hogy valószínűleg ez azon kevés kutyafajtához tartozik, amit el tudnék képzelni sajátként. Ennek biztos történelmi okai is vannak, hiszen szüleim második kutyája, Csöpi, szintén labrador keverék volt. Csendben ültem a kocsiban és elnéztem, ahogy a kutya nyugodtan várakozik a gazdája mellett, néha kikémlelve, hogy jön-e már a troli. Néha vannak olyan pillanatok az életemben, amikor valami földöntúli nyugodtság száll meg egy pillanatra. Ez egy ilyen alkalom volt.

Advertisements