A káosz európai fővárosa

August 4, 2010

Végre első kézből megtapasztaltam, milyen az élet hétköznap Isztanbulban. A hétvége láthatóan kegyes volt hozzám, a hétfő ezen gyorsan változtatott.

A nap elég jól indult. Felhők kúsztak a nap elé, ezért a meleg kellemesen alább hagyott. Volt egy kis szellő is, tökéletes városnéző idő. Sinemtől kaptam instrukciókat, hogy jutok le oda busszal. Egyszer kell csak átszállni, nem lehet olyan nehéz. Mivel ő mindig autóval jár, ezért azt javasolta kérdezzek meg valakit hol van a buszmegálló. A lakótelep biztonsági őre készségesen elmutogatta, hogy kb. ott van szemben az úton. Az átszállás is sikerült, így egy órával később leszálltam Eminönü kerületben, párszáz méterre a Topkapı palotától. Ide gyorsan be is mentem.

A palota egyik részlete

Én és a Birodalmi Tanácsterem bejárata.

A belépők mindenhol 10-20 lírába kerülnek, így aprópénzem csak az ajándékbolt után keletkezett. A szóban forgó palota a régi szultáni székhely volt, mielőtt a modernizáció iránti vágy a Dolmabahçeba űzte volna az uralkodókat. Nekem ez jobban tetszett, egzotikusabb, keletiesebb hangulatú.

Ezután felsétáltam a Sultanahmet mecsethez, leadtam a cipőmet és jól bementem. Irtózatosan zavart, hogy olyan szőnyegen trappolok, ahol naponta több ezren. Gombafóbiámat kis időre legyőzve kattintottam néhány fotót, majd uccuneki kimenekültem.

Sultanahmet Camii (Kék mecset)

A nap kedvence egyértelműen a Yerebatan ciszterna volt. Ez a város alá épült víztározó egy hatalmas föld alatti oszlopcsarnok. Elvarázsolt hely, itt a korlátnak támaszkodni és csendben hallgatni a víz csepegését, meg a millió tajvani turistát kifejezetten egyedi élmény.

Amennyi telefonnal lefényképezhető a Yerebatanból.

A nap célpontja volt még egy római vízvezeték. Ez a térkép szerint szép nagy volt, élőben pedig egyenesen hatalmas. A legjópofább része, hogy a 4 sávos főutat simán keresztülvitték a vízvezeték nyílásain.

Aquaduct autós trükkel.

Még maradt pár órám a délutánból, lementem a tengerpartra. Természetesen 8000 fok volt, de találtam egy árnyékos padot, ahol elmerenghettem a horizonton. Ez nagyon helyretette kis lelkivilágomat, el is szundikáltam.

Már csak a Grand Bazaar maradt, meg a Hagia Sophia. Meg majd még írnom kellene a kajáról is külön, nyamm!

Advertisements

2 Responses to “A káosz európai fővárosa”

  1. Alexandra Says:

    Szép emlékek nekem is 🙂 Ha ismét el találnál aludni, egyes tengerparti sétányokon vannak azok a testedző kütyük, ajánlom figyelmedbe 🙂

    • gorillak Says:

      Igen, láttam őket, nagyon mókásak. És ami a legviccesebb, hogy felnőtt emberek is használják, pedig úgy néz ki mint egy játszótér 🙂


Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: